Szép Tomi, a Nap Hostel, a Nappali, és még ennél is több #BeDoHave


Share this :   | | | |
Szép Tomi, a Nap Hostel, a Nappali, és még ennél is több #BeDoHave

Szép Tomi idén lesz 40. A rum alapú narancsos koktéljai isteniek, de nem erről szeretném, ha megismernétek. 

Közel 20 éve ismerem, és ha valaki, akkor Szép Tomi a BeDoHave paradigma élő példája. Önazonos, hiteles, és következetes embernek ismerem, aki  hallgat a megérzéseire, beleáll a döntéseibe, kitartóan dolgozik és így szépen él.

8 éve egy bátor döntéssel  megnyitotta Pécs első hosteljét, a Nap Hostelt, majd társával Felcser Dáviddal létrehozták Pécs legmenőbb kultúrkocsmáját a Nappalit, amit azóta az eredeti duplájára bővítettek.  Tomi mindemellett 5 gyermek édesapja.

#BeDoHave

Hogy hívnak?

Szép Tamás

3+1 dolog rólad:

A Pécsi Közösségi Alapítvány szervezőcsoportjának tagja vagyok, a pécsi Nappali Bár és Nap Hostel tulajdonosa. És 5 gyermek édesapja.

Meg szoktam kérdezni mindenkitől, hogy mi a hivatásod?

(Nevet). Hát nem mondanék erre semmi konkrétat mert az félrevinne. Ha azt mondanám, a vendéglátás a hivatásom, vagy a nagy családomat szépen egybentartani, vagy a helyi kultúra felkarolása, ezek mind csak részigazságok lennének.

Mit jelent számodra boldogulni?

Jó kérdés. Több rétegű dolog ez. Nyilván magánéletben lehet boldognak lenni, boldog családban, boldog kapcsolatban élni. Meg lehet szakmai szinten boldogulni, előrébb jutni meg sikereket elérni. És ha mondjuk mind a kettő megadatik, mint mondjuk kb nekem, az meg a legjobb.

Mitől megy mindkettő?

Hát..szerencse. Függ attól, amit kapsz születésedkor, és ahogy ezt szerencsésen vagy sikeresen tudod használni. Meg ha olyan emberekkel kerülsz össze, akikkel ez könnyen megy akkor az jó.
Az emberek egy nagy részének nem sikerülnek a dolgok, mert teljesen szerencsétlen helyzetek érik őket folyamatosan, meg olyan családba születtek.

Azt mondod, hogy aki rossz helyzetbe születik, annak nincs is esélye?

Nem, persze van egy csomó jó példa. Viszont vannak olyan “handicap”-ek, amiket nagyon nehéz, vagy  majdnem lehetetlen ledolgozni. Ha pedig olyan szerencsés tulajdonságokkal és körülményekkel, helyzeti előnnyel születtél, ami kell a sikerhez, akkor könnyebb a boldogulás.

Azt mondod neked megadatik a munka és a magánéleti siker is. Ritka ez az egyensúly. Mitől működik ez neked?

Életem szerelmét hamar megtaláltam, nem kellett ezzel sem szenvednem, szerencsés voltam, vagyok! Ő a társam, a feleségem, akivel jól, harmonikusan meg tudjuk élni a dolgokat. Szerencsés adottságokkal született ő is, én is, és így ketten együtt jól tudjuk működtetni az életünket.

Mik ezek a tulajdonságok?

Ő pl türelmes. Én mondjuk elég könnyen hozok meg döntéseket, megérzés alapon és ezek általában bejönnek.  Ha meg nem voltak jó döntések, akkor könnyen továbblépek, nem szoktam semmin emészteni magam.

Mesélsz egy kicsit arról, hogyan keveredtél te a vendéglátás közelébe?

Gimis koromban fotóművész akartam lenni, annak is tanultam, de hamar kiderült, hogy ez nem annyira egyszerű, így féligmeddig kényszerből kerültem erre a pályára. 1997-ben adódott alehetőség és egy Roses nevű kisvárosban a Costa Brava-n kezdtem el dolgozni egy kávézóban. Nyelvtudás, munkavállalási engedély és tapasztalat nélkül:) Ez volt a kézenfekvő. És jól ment, megszerettem. Később rám akartak kint bízni egy egész éttermet, de nem vállaltam el, nem éreztem még magam elég felkészültnek a feladathoz.

2004-ig dolgoztam ott kisebb nagyobb megszakításokkal, ezután végleg hazaköltöztünk. Eszti lányom 98-ban született és amikor 3 éves lett, egy éves gondolkodás után eldöntöttük, hogy hazai oviban kezdi meg intézményes oktatási karrierjét:). Nem akartuk, hogy spanyol legyen, spanyolul kelljen otthon beszélni és később majd az ő gyerekei már ne tudjanak magyarul. Ebbe az utcába nem akartunk bemenni.

2001-től telente már pultoztam Budapesten. 2003-tól a Kultiplexben, 2004-től a Castroban azután a Grand Hostelben.

Hogy jött a Nap Hostel nyitás?

Eredetileg azt terveztem, hogy Spanyolországban nyitok kávézót. Így az év egy részét kint tölthetjük, télen pedig itthon lehet lenni. De aztán a Grand Hostel tulajdonosa javasolta, hogy inkább nyissunk együtt egy hostelt Pécsett. És akkor azt gondoltam, hogy ez tényleg jó, saját biznisz Pécsett, itthon is lehetek és még meg is élek belőle!

Végül ez a közös terv meghiusult, de akkorra én már annyira fellelkesültem, hogy úgy döntöttem, megnyitom a hostelt egyedül. Így kezdődött a Nap Hostel története 2008-ban.

Úgy emlékszem, a nyitást saját erőből és hitelből valósítottad meg. Nem voltak félelemeid?

Nem, mert akkoriban nagyon optimista hangulat volt Pécsett. 2010-ben voltunk Európa Kuturális fővárosa és ez nagy optimizmusra adott okot akkoriban . Új helyek nyiltak, és hostel nem is volt addig a városban. Ez volt az első. Akkor úgy gondoltam, hogy ez eleve sikerre van ítélve. És ebbe később igazam is lett.

Emlékszem, hogy ez javarészt saját erőből indult, sokat dolgoztál. A helyet bérelted és a felújítás is a család és a barátok segítségével indult.

Igen, ez egy nulláról induló, merész vállalkozás volt. Hitelből… nem volt megtakarított pénzem. Eleinte csak én dolgoztam, ide is költöztem a családom legnagyobb örömére…aztán találtam egy nagyon jó kollégát a Mirkót és utána ketten működtetük a hostelt. Ennek most már 8 éve. Azóta persze nyitottak új hostelek, ez a profil már nem a fő bevételi forrásom.

A Nappali Bár hogy indult?

Amikor a hostelt nyitottam, már akkor tudtam, hogy ez még így nem komplett, kell hozzá egy hely, egy kocsma. Ki is néztem már akkor a hostel alatti üzlethelyiséget és kivártam, amíg 2010-ben az bezár. 2011-ben az üzlettársammal Felcser Dáviddal megnyitottuk a Nappalit.

Mi volt a vezérelv? Milyen a Nappali? Milyennek szerettétek volna ezt a helyet?

Ahogy elképzeltük, és ahogy azóta ez meg is valósult, fontos volt, hogy ne egy italeladóhely legyen ez is. Abból már volt elég. A kultúra volt a vezérfonal. Egy jó hely koncertekkel, kiállításokkal, sőt, kiderült, hogy a színházi előadások is jól illenek ide. Folyamatos programszervezés van. Ha valaki ide betér csütörtöktől vasárnapig, minden este talál valami programot.

Néhány éve duplájára bővítettétek a helyet. Jó döntés volt?

Igen, a szomszéd üzlethelyiség kiadóvá vált és nekünk is bővülni kellett, mert esténként nem lehetett már beférni. Azóta is teltházas a hét nagyrésze, így ez minden szempontból jó döntés volt.

Ami nekem még szembetűnő, hogy amióta van a Nappali, te vagy Dávid mindig itt vagytok. 

Igen, a kezdetektől így van. Egyrészt eleinte takarékossági szempontból, másrészt, hogy képbe legyünk mindig beosztottuk magunkat, 4 műszakot lehúztunk, egy voltunk a pultosok közül. A bővítés után ebből visszább kellett venni, hogy a menedzsment feladatokra maradjon idő, de a mai napig beosztjuk magunkat ügyeletbe. Abban a vendéglátásban hiszek, ahol a személyes jelenlét adja meg a hely varázsát. Ha én vagy a társam nem lennénk itt, meggyőződésem, hogy 1-2 éven belül teljesen átalakulna a hely.

A Nappali több, mint “egy vendéglátóhely”. Rendszeresek nálatok a fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos beszélgetések is. Olyan, mintha ügyetek is lenne ez. 

Igen, ezek a rendszeres beszélgetések sokáig ment Fotelforradalom címen és jó kis közösség is alakult a téma köré. Azóta is vannak hasonló beszélgetések, de ritkábbak, mert véges a téma.

Ezek nem nevelési célzatú, inkább példaértékű dolgok. Ebben hiszek. A Nappalit is igyekszünk fenntartható, környezetbarát módon működtetni. Nincs műanyag pohár, igyekszünk helyi termelőktől vásárolni, stb., és ha valaki erre fogékony, az ezt látja és örül neki, hogy ez milyen jó. Aki meg nem foglalkozik ezzel, annak úgyis mindegy.

Úgy tűnik, hogy a pécsi kulturális életből is kiveszitek a részeteket. 

Igen, sokszor kikérik a véleményünket dolgokban, részt veszünk kulturális projektekben.

Mi volt neked eddig a legnehezebb?

Amit mondok az még mindig nehézség. A saját lustaságomból eredő küzdelem. Kívülről úgy tűnhet, hogy én egy nagyon szorgalmas, sikeres ember vagyok, de pl utálok felkelni. Szeretem halogatni a feladatokat. De mivel ezt tudom magamról, ezért küzdök ezellen. Nekem kétszer annyi energia ez, mint másoknak. Különösen amióta gyerekeim vannak, fontos ez a fegyelmezettség.

Azt mondtad szerencsés tulajdonságok kellenek a sikerhez. Ezek szerint úgy tűnik, az is működik, ha a kevéssé szerencsés tulajdonságainkat felismerjük és fejlesztjük magunkat?

Igen. Abszolút hiszek ebben, látom a hajlamaimat, irányaimat és odafigyelek ezekre. Nem lehet elkényelmesedni, akár önmagunkról van szó, akár a Nappaliról pl. Folyamatosan nyitni kell, figyelni az újdonságokra, a jó dolgokra, és fejleszteni. Ez nem mindenkiben van meg és ez szerintem rengeteg sikertelenségnek a forrása.

Mit szólsz a kávékultura reformjához?

Nagy örömmel figyelem a kávékultúra fejlődését, de én személy szerint a klasszikus pörkölésű olasz kávét szeretem.

Nem titok, hamarosan 40 leszel és azt mondtad, ezzel kivonulsz az éjszakából. Hogyan tervezed ezt? Ha megengeded elárulom az olvasóknak, hogy te minden évben egy hónapot tisztítózol:)

Igen, nem titok, hogy ez az üzlet nyilván kapcsolódik a bulizáshoz, éjszakázáshoz. Jó együttélni a hellyel, amit csinálsz, de van egy pont ahol ebből érdemes akár egészségügyi szempontból is kiszállni. Ott van az ember előtt sok rossz példa is. Ami 20-30 évesen még vicces, az később inkább szomorú, vagy ijesztővé válhat és ezt szeretném megelőzni. Az fog változni, hogy maradok este a koncerteken, aztán 10-11 magaságában szépen elköszönök és hazamegyek, nem csúszok bele a hajnalig nyúló mulatozásba.

Mik a következő terveid?

Egyrészt nemrég létrehoztuk a Pécsi Közösségi Alapítványt. Ez egy olyan civil ügy, amiben eddig is részt vállaltam, de most még tevékenyebben részt veszek, mint az alapítvány kurátora. Ez egy nemzetközi formátum, és Pécsett leginkább szociális és környezeti ügyek mentén fogjuk a helyi környezetet segíteni, formálni, helyi forrásokat gyűjtve. Ezeket a támogatásokat pályázat útján adjuk majd jó projekteknek.

A vendéglátásban is vannak terveink, amikről ha megvalósulnak te is tudni fogsz, látványosak lesznek. Ha nem, akkor megmaradnak az ötletek a fióknak.

Mit üzensz annak, aki nem tudja merre tovább?

Én nem nekik üzennék, hanem az okokat próbálom feltárni, amik ehhez vezetnek. Az egyik ilyen a magyar oktatási rendszer, ami arra van kitalálva, hogy a lelkesedést letörjék, és lebeszéljenek arról, amihez igazán értesz. A másik pedig a hatalom, aki abban érdekelt, hogy egyfajta félelemérzetet fenntartson, hogy ő legyen az aki ezt majd megoldja. Persze nem oldja meg soha…

Mégis mit tehet az egyén?

Ha valakinek van hozzá ereje, akkor azt tudja tenni, hogy ezekkel szembe megy. Annak azt üzenném, hogy próbálja meg a saját tudását és értékrendjét kamatoztatni. Ne higgye el amit az iskolában mondanak vagy amit a hírekben hall.

Mennyire nehéz ez?

Nem akarom ismételni magam, de sok múlik azon, hogy milyen jellemet adott neked a Jóisten. Ha gyenge jellem vagy, nincs mit tenni, de ha a szemlyiségedben megbúvik valamilyen szerencsés jellemvonás, akkor azt érdemes kiaknázni. Vagy valami ilyesmi:)

Kontakt

Nap hostel:http://www.naphostel.com/Naphostel/index.php

Nappali Bár Pécs:https://www.facebook.com/nappali.bar/?fref=ts

Pécsi Közösségi Alapítvány a Facebookon: https://www.facebook.com/pecsi.kozossegi.alapitvany

Leave a reply