Tegyük fel, hogy túl vagy a legszebb nyaralásodon. Csodálatosan érezted magad, sikerült letenni a munkahelyi problémákat, totál feltöltődtél, és ez a szívnyitogató július is segít abban, hogy erősnek, kiegyensúlyozottnak érezd magad. Tegyük fel, hogy megtaláltad azt az állapotot, amiben elemedben vagy, inspirált vagy, tele energiával, új ötletekkel. Szereted magad és a téged körülvevő világot. Nincs kétséged alapvető jóságod kimeríthetetlen forrása felől, szinte láthatóan ragyogsz.
Ha így érzed magad, adj hálát a teremtőnek és élvezd ezt a csodát! Sőt, azt mondom vidd magaddal a munkahelyedre és adj belőle mindenkinek. Mosolyogj! Amire rátaláltál, végtelen forrás, sosem apad ki. Ha ügyes vagy, télre is marad ebből az energiatöbbletből.
Hogyan?
Ha hiszel, és elég bátor vagy, könnyű megtartani a fényedet. A trükk: figyelj saját belső hangodra és cselekedj aszerint!
Egyszerű, nem igaz?
Hm…annak tűnik, mégsem az. Nagy bátorság és hit kell hozzá. Döntéseket kell hozni és felvállalni azok következményét. Olyanokat is, amik látszólag homlokegyenest ellentmondanak a józan észnek.
Vegyük például ezt a helyzetet: a jól sikerült nyaralás végén feltöltődve hazaindulsz azzal a gondolattal, hogy már tudod, hogy nem a neked való munkát végzed. Azért is vagy ebben annyira biztos, mert amikor távol kerültél a munkahelyedtől, megszűnt minden stressz, rosszkedvűség, nem jöttek elő a megszokott testi tünetek (fejfájás, hátfájás, étvágytalanság vagy éppen a kényszeres túlevés/csoki, sütifüggőség). Megszületik benned az elhatározás, hogy váltanod kell. Nincs is kétséged effelől. Talán azt is eldöntöd, hogy felmondasz, nincs mire várni. Aztán hazaérsz, rendet raksz, beállítod a hétfő reggeli ébresztőt és elindulsz a munkahelyedre.
Mi történik? Kilépsz?
Nem fogsz kilépni. …Mert ez itt a „való világ”! És te felelős ember vagy, nem ment el az eszed! Megjelennek a fejedben a régi ismerős, biztonságos gondolatok: „Nem tehetem meg, hogy munkahelyet váltsak, mert el kell tartanom a családom. Vagy nem találok másik munkát és ott a lakáshitelem. Majd felmondok, ha tudom mit szeretnék. És még sorolhatnám(d)”
Figyelj a belső hangodra
Ha például a munkád, a munkahelyed nem ad már örömöt, ha azt érzed, hogy szíved szerint nem mennél be soha többet dolgozni, vagy, ha adott helyzetekben szorongani kezdesz, vagy rosszkedvű leszel, figyelj ezekre a jelekre. Ha tudsz, változtass azonnal, ha nem lehet (nem tudsz egyik napról a másikra felmondani), akkor is változtass, de másképp. Ha nem tudod mit csinálnál, ha mást csinálnál, kóstolj bele minél több dologba. Tapasztald meg magad. Kezdj el szabadidődben olyan apróságokat csinálni, amik örömmel töltenek el.
Sokan mondják, hogy nem tudják mit akarnak, ezért nem váltanak. Én azt mondom ez sem baj. Csak indulj el. Bármerre. Próbálj ki minél többmindent. Figyeld meg mi az, amit szívesen csinálsz és találj minél több időt ezeknek a tevékenységeknek. Egy idő után ezek a hobbik akár új munkát jelenthetnek, de ha azt nem is, inspirációt biztosan nyerhetsz belőlük, ami továbblendít. Engedd meg magadnak, hogy azt csináld, ami jól esik. Akkor is, ha pl. ez az éneklés (amiről 4 éves korod óta úgy tudod, hogy semmi tehetséged hozzá).
Hidd el, hogy az az állapot, amit nyaralás után, vagy a természetben, vagy meditáció, futás, úszás közben megtapasztalsz, az vagy TE. Az a te valódi önmagad, ahol elemedben vagy. Inspirálódj, figyeld saját útjelzőtábláidat és cselekedj!
Én azt mondom, bátorság! Ha figyelsz magadra, és mersz az intuícióidra hallgatni, az univerzum kimeríthetetlen forrásához kapcsolódsz, ahol mindig van segítség. Ha elég bátor vagy hozzá, hogy ne csak meghalld, de hallgass is a belső vezérfonalra, nem lehet gond. Még akkor sem, ha adott pillanatban fogalmad sincs hogyan tovább. Ha hiszel, és hallgatsz arra a bizonyos belső hangra, bármilyen helyzetben megtalálod a megoldásokat.
Be.Do.Have.
mse