2006-ban egy évet éltem Cipruson, távol a nagyvárosi nyüzsgéstől. Csend volt, napfény és tenger. Kipihentem magam. Aztán a kíváncsiságom és a tettvágyam hazahívott és átvette az irányítást. Nyitott szemmel jártam és kerestem azokat az embereket, élethelyzeteket és területeket, amikben energiát éreztem. Olyanokat vonzottam be, akik jellemzően mindenben a lehetőséget látták, tele voltak ötletekkel, kíváncsiak és magabiztosak voltak.
Így találkoztam anno Bencével is, aki egyike volt azoknak, akik itthon elsők között foglalkoztak user interface designnal (UI). Ez azt jelenti, hogy ők azok, akik tudják, hogy nem elég, ha a dolgok szépek. Kell, hogy funkcionalitásukban is élvezhetők legyenek.
Már akkor példaértékű volt számomra az a nyitottság, szabadság, és a „can do” attitűd, amivel Bence a munkához viszonyult.
Az interjú a #BeDoHave projekt keretében készült.
Hogy hívnak?
Bence. Bogár Bence.
3 szóban magadról
#design #photography #coffee
Mi a munkád?
Designerként kíváncsi vagyok a világ működésére. Létrehozok új, és megszerelek elromlott termékeket, szolgáltatásokat. Azzal a céllal, hogy egyszerűbbé, boldogabbá tegyék az életünket.
Mi a hivatásod?
Számomra nincs különbség munka és hivatás között. #közhely Minden reggel azért kelek fel, mert kíváncsi vagyok a világ működésére, problémák után kutatok, amiket aztán lehetőségekké alakíthatok.
Mire vagy a legbüszkébb?
Sokkal inkább hálás lehetek, mintsem büszke, hogy szabad vagyok. Izgalmas emberekkel, értékes projekteken dolgozhatok, akkor és onnan, amikor szeretnék.
Mióta élsz a hivatásodnak?
Próbálok visszaemlékezni, de szerintem így ébredtem tudatomra. Az első Lego építményeim, a mindenkori fotóim, az akutális projektjeim, mind kisebb, vagy nagyobb problémákra reflektálnak a maguk módján.
Mi indított el?
Gyerekként hittem, hogy bármire képes vagyok és az ebből táplálkozó tűz máig nem aludt ki.
Mi motivál?
A kíváncsiság. A tűz. Ha új problémákat fedezek fel. Ha lehetőségekké tudom alakítani őket. És, ha látom, hogy ettől jobbá válik a világ.
Kik a példaképeid?
A cselekvő és ezáltal a cselekvésre inspiráló emberek motiválnak a leginkább, függetlenül attól, hogy az élet milyen területén tanítanak, például a Szüleim, Paul Graham, vagy a Dalai láma.
Mi volt eddig a legnehezebb?
Számomra dönteni a legnehezebb, hogy valamit meddig érdemes csinálni és mikor kell elengedni. Van még mit tanulnom ezen a területen (is).
Mitől érzed magad elégedettnek?
Az érzelmi énem a random napközbeni nevetésektől boldog. Az értelmi énem pedig a napvégi pipáktól érzi magát teljesnek.
Mit csinálsz ha elkedvetlenedsz?
Megpróbálok lelassulni és tetten érni, miért kedvtelenedtem el. Az esetek nagy részében ennyi segíteni is szokott, hogy az aktuális problémát miként alakítsam lehetőséggé. Ha mégsem, akkor előveszem a Farkas Danitól kapott, mindig magamnál tartott papírlapot és felolvasom a tartalmát: „türelem”.
Mit csinálsz amikor nem dolgozol?
Az utazás számtalan formájának az egyikét gyakorlom. Meditálok, olvasok, beszélgetek, kávézok, fotózok, lassabban, vagy gyorsabban, de mozgok.
Mik a következő terveid?
Az atomok világában a Basic Bone service designereként segítek leendő gazdáknak kutyákra találni, hogy idővel az összes hazai menhelyet bezárhassuk. A pixelek világában pedig UX/UI designerként segítek csapatoknak és termékeknek a világ jobbá tételében.
Mit üzensz annak, aki nem tudja merre tovább?
Üzenet helyett kérdezhetek inkább? Hogyan szeretnéd látni magad 1 év múlva? Hol vagy, mit csinálsz, kik és mik vesznek körül? Nekem ezen kérdések megválaszolásai szoktak segíteni, hogy mozgásba lendüljek és, hogy meghalljam a belső hangom. Ha mégsem, akkor újfent előveszem a Danitól kapott papírlapot.
Kapcsolat