Skip to main content

Goraka és a longboardok #Be.Do.Have.

Gergőt közel 10 éve ismerem. Az első emlékeim egyike, hogy amikor győri lakásukban körbevezetett, leesett az állam. A falon izgalmas képi világú festmények, halacskát formázó szobor, egyedi franciaágy (kaloda fejrésszel:). Mind az ő keze munkája. Pedig Gergő hivatalosan nem művész, hanem mérnök…

Azóta figyelem, ahogy a kreativitásának újabb és újabb utakat talál Goraka, ahogyan nevezi magát. Csodálom a bicikliket, amiket összeszerel és a longboardokat, amiket saját kezűleg készít. Inspirál a határtalan kreativitása, és az is, hogy tudja, mi a fontos az életben. Tetszett, ahogy nemrégiben egy évre kiszállt a szuper mérnöki karrierjéből, hogy pihenjen, töltődjön, a családjával legyen és alkosson.

Számomra ő is egyike azoknak az embereknek, akik tudják, hogyan boldoguljanak az életükben. BOLDOGulni számomra azt jelenti, elégedetten élni. Hűen önmagunkhoz, a vágyainkhoz és az álmainkhoz.

Az interjú a #BE.DO.HAVE.PROJEKT keretében készült. 

Hogy hívnak?

Szabó Gergely

Mi a hivatásod?

Multicég menedzsmentjében dolgozom, mérnök-közgazdász végzettséggel. Ebből élek.
Amiből élni szeretnék, az most éppen a longboardok tervezése, építése és értékesítése. A longboard egy olyan gördeszka, ami hosszú, sokfajta formájú, szép, nagyon gurul és rettenetesen jól áll mindenkinek. Rétegelt lemezből(fából), üvegszálakból és epoxigyantából préselem a deszkáimat, magam alakítom ki a formát, magam festem és nyomtatom a kész darabokat, illetve választom ki a felfüggesztést és a kerekeket.

Mire vagy a legbüszkébb?

A legbüszkébb mindig arra vagyok, amin éppen adott pillanatban dolgozom. Most éppen a  barátom születésnapi meglepetés longboardját építem. Mindent máshogy csinálok rajta, mint az eddigieken. Üvegszál helyett karbonszövetet használok, új présformát építettem, a deszka alakja eltér az eddigiektől, a felfüggesztés bemarása felfedi a rétegek szépségét, a festés vegyes technikával készül…

Arra vagyok a legbüszkébb, hogy amit elképzelek, azt meg is tudom valósítani. A teremtés a büszkeségem.

Mióta csinálod/élsz a hivatásodnak?

Egy éve vettem meg az első longboardomat egy magyar lánytól, Julitól. Először megtanultam használni, aztán rájöttem, hogy nekem egy nem lesz elég, kelleni fog pintail, dropthrugh, kick-tail és jobban járok, ha ezeket megcsinálom magamnak.

Hogyan kezdted el? 

Elmentem a fa boltba, vettem magamnak rétegelt lemezt és furnért, megnéztem száz videót „How to…” kategóriában, majd kimentem a műhelyembe és megépítettem az elsőt. Emlékszem mennyire nagy izgalom volt számomra a présbe helyezni a ragasztott szendvicset, összenyomni, látni ahogy lassan folyik ki a ragasztó a szélén és várni, hogy megszilárduljon az első darab. Amikor kivágtam, lecsiszoltam, kifúrtam, lelakkoztam és összeszereltem, először nem mertem ráállni, nem hittem el, hogy megcsináltam az elsőt.

Mi motivál?

A longboard az egy igen menő dolog. Igen menő dolgot átadni valakinek, az pedig menőség a négyzeten. Ez teszi fel a pontot a deszkáimra, de nem ez motivál.

Amikor dolgozom, az idő furcsán megváltozik, teljesen az irányításom alá kerül. A fontos dolgokat képes vagyok egészen lassan megélni, míg a várakozásokon szinte átsuhanok. Ez az élmény adja számomra a boldogságot és egyben a motivációt is. A csiszolóvászon végtelen lassúsággal nyalja a deszka szélét egyre simábbra és a 70perces ragasztó egy pillanat alatt megköt.

Mi volt eddig a legnehezebb?

Nem találkozom nehézségekkel, inkább érdekességek jönnek szembe minden alkalommal. Mint például a szivacshengerben kigyulladó műgyanta a műhelyben.

Mitől érzed magad elégedettnek?

Amikor meg tudom valósítani a terveimet és még a következő napra is marad belőlük egy jó nagy csokorral.

Mit csinálsz ha elkedvetlenedsz?

Abbahagyom a munkát és valami másba kezdek. Megpróbálom elfogadni, hogy nem mindig könnyű. Ha nem sikerül az elfogadás, akkor borzasztó önsajnálatba és hisztibe fordulok, egy egész napig megélem minden bugyrát, majd újult erővel térek vissza a dolgaimhoz.

Mik a következő terveid?

Meztelen csajok fotózkodnak a Goraka Inc. deszkáival 🙂

Mit üzensz annak, aki nem tudja merre tovább?

Kezdje el azt csinálni, ami a legközelebb áll hozzá. Ne tervezze túl, ne gondolja túl, csak csinálja. A feladatok majd útközben fognak érkezni, de ahhoz hogy érkezzenek, először el kell indulni.

Kapcsolat

Bővebben Goraka INC.ről a Facebookon

Bővebben Goraka INC.ről az Instagramon